Karácsony első napjára – A szépség és a szörnyeteg 
Walter Crane illusztrációja
Hol volt, hol nem volt, A vén idő mesél, Édesbúsan szól, Hogy még változol, S néha tévedsz még. A szépség és a szörnyeteg
Egy filmet szeretnék ajánlani nektek, egy történetet, amely egy szépségről és egy szörnyről szól. Nem lehet úgy megöregedni, hogy legalább egy feldolgozást ne lásson az ember!
A szépség és a szörnyeteg legendás története az örök és a feltétlen szerelem meséje.
Gyermekként találkoztam először ezzel a történettel. Fekete-fehér filmen, először nagyon érdekes volt mert a színész aki alakította a szörnyet az a Fantomas főszereplelője volt. Imádtam mindkét filmet, és mai napig a mesék megmaradtak a kedvenceim között. A történet kedves és az első megnézés után sem felejti az ember. Számomra annyira meghatározó volt, hogy amikor találkozom új adaptációval azonnal megnézem. Legalább nyolc féle filmet láttam, amely ezt a történetet feldolgozta. Nem tudom megunni. A történet különleges és nagyon jó karakterek a mellékszereplők is.
Meg ne tévesszen a rút külső, mert a szépség a belsőben lakozik. A szépség és a szörnyeteg
Az elmúlt napokban találtam egy 2012-es filmre, ekkor jött az ötlet, hogy ez tényleg karácsonyi téma, amikor az ember pihen és szeretteivel filmet néz.
Gyermekként még nem tudtam, hogy ezt a történetet sosem fogom elfelejteni. A fekete-fehér film -amit először láttam- 1946-ban készült, Jean Marais főszereplésével.
Mielőtt tovább ajánlanám a filmeket ismerjük meg az eredeti történetet:
A szépség és a szörnyeteg
A szépség és a szörnyeteg vagy Világszépe és a szörnyeteg (franciául: La belle et la béte) egy európai népmese, melyet először Gabrielle-Suzanne Barbot de Villeneuve írta le és jelentette meg 1740-ben. A legismertebb változatot Jeanne-Marie Le Prince de Beaumont jegyezte le és először 1756-ban jelent meg és egy évvel később lefordították angolra. A történetnek rengeteg változata van, köztük megtalálható Benedek Elek A rózsa című meséje és a Grimm fivérek egyik meséje is[
Jeanne-Marie Le Prince de Beaumont változata
Egy gazdag kereskedő boldogan él három lányával, akik mind szépek, de a legkisebb, aki még nem töltötte be a tizennegyedik életévét a legszebb és a legtisztább szívű a nővérei pedig gonoszak és önzőek voltak. A kereskedő hajói egy nagy viharban elsüllyednek, ezért elszegényednek és kénytelenek leköltözni egy falusi házba vidékre és dolgozni a megélhetésért. Pár év múlva az apa meghallja, hogy az egyik hajója talán megmenekült és feléled a remény, hogy újra gazdagok lehetnek. Mielőtt elindul a kikötőbe megkérdezi lányait, mit kérnek, mit hozzon nekik. A két idősebb szép ruhákat és ékszereket kér, a legkisebb pedig egy olyan rózsát, amely sehol másutt nem terem. Ámde a kereskedő adósságai miatt a hajó rakományát elkobozzák, emiatt üres kézzel kell hazatérnie. Eltéved az erdőben és egy ismeretlen kastélyra lel, ahol a kastély láthatatlan ura ad neki szállást és élelmet. Reggel mikor elindul, meglát egy nagy rózsakertet, ahol gyönyörű rózsák teremnek. Leszakít egyet, ekkor megjelenik a hely ura: egy szörnyeteg. Dühében, mert leszakította a rózsát meg akarja ölni a kereskedőt, de az könyörög és elmondja: csupán a lányának szedte le a rózsát. A szörny megkíméli az életét, de cserébe a lányának el kell jönnie a kastélyba és a szörnyeteggel kell élnie. Ad az embernek ruhákat és ékszereket, majd hangsúlyozza, hogy a lánynak önként kell eljönnie. Mikor az apa hazatét próbálja eltitkolni lánya elől a dolgot, de az kiszedi belőle és végül önszántából elmegy a szörnyhöz. A szörny jóindulatú hozzá, közli vele mostantól ő a vár úrnője. Sok ruhával és étellel halmozza el. Minden este együtt esznek és a szörny mindig megkérdezi a lánytól, hozzá megy-e. A lány minden alkalommal elutasítja, mert csak barátként szereti a szörnyet. Ilyenkor minden este álmában egy jóképű herceg jelenik meg neki, aki megkérdezi őt, miért mond nemet a szörnynek. A lány nem veszi észre az összefüggést a szörny és a herceg között. Azt hiszi a szörny fogva tartja herceget, ezért végignézi a palota valamennyi szobáját, de nem talál senkit. Hosszú ideg pompás életet él a kastélyban, olyan szolgák szolgálják ki, akik csak a kezük és a lábuk látszik, a gazdagság pedig végtelen. A lánynak honvágya lesz és megkéri a szörnyet, had menjen haza. Az elengedi, de egy hét múlva haza kell a lánynak térnie. Ad neki egy varázstükröt, melyben látja, mi történik éppen a várban és egy gyűrűt, melyet, ha háromszor körbeteker az ujján rögtön a várban terem. A nővérek látják, húguk milyen nagyszerű körülmények közt él, irigyek lesznek, majd hagyma segítségével elérik, hogy még maradjon náluk. A lánynak bűntudata lesz, emiatt belenéz a tükörbe és meglátja a szörnyet, aki fájdalmában a rózsabokrok alatt fekszik és haldoklik. A gyűrűvel visszatér és ott sírni kezd és elmondja, mennyire szereti őt. Ekkor a szörnyből szép herceg lesz. Elmondja a lánynak, hogy egy tündér változtatta szörnyé, mert nem akarta beengedni az eső elől. Az átok, pedig csak akkor törik meg, ha megtalálja a szerelmet. Összeházasodnak és boldogan élnek együtt.
Gabrielle-Suzanne Barbot de Villeneuve változata
Villeneuve változata több elemet tartalmaz, mint Beaumont-é. A szörny és a szépség háttértörténetéről többet tár fel. A Szörny egy királyfi volt, aki elvesztette az apját fiatal korában, és az anyjának háborúba kellett mennie, hogy megvédje országát. A királynő egy gonosz tündérre hagyta őt, aki megpróbálta elcsábítani, amikor felnőtt amikor ellenállt, szörnyeteggé változtatta. A szépség története felfedi, hogy ő igazából nem egy kereskedő lánya, hanem egy király és egy jó tündér gyermeke. Egy gonosz tündér meg akarta gyilkolni a lány-t, ezért összeházasodott a királlyal, és a szépséget a kereskedő halott lányának a helyére tették, hogy megvédjék. Beaumont nagyon lefaragta a karakterek jellemét és leegyszerűsítette a mesét egy ősi mesetípusba. A mesét rengetegszer dolgozták fel filmen, színházban, zenében egyaránt. Köztük az egyik leghíresebb Jean Cocteau 1946-os filmje, mely hűen dolgozza fel Beaumont meséjét, a másik az 1991-ben bemutatott Disney film, amely szintén Beaumont meséjén alapul, de attól sok pontban eltér. 2014-ben Léa Seydoux és Vincent Casselszereplésével készült film, amelyet Christophe Gans rendezett.
Forrás: Wikipedia
Számomra évek óta ez a feldolgozás a legkedvesebb – igazi mese. Egy pillanatra sem engedi el az embert figyelmét:
https://www.youtube.com/watch?v=VJInKKujpKY
Óhatatlan, hogy ne gondoljunk arra, hogy lehet ennek valami valóságalapja? – Igen! A történet valós, ugyanis Petrus Gonsalvus 1537-ben született és ez az ő igazi története.
Petrus Gonsalvus borzalmas betegségben szenvedett, amelyen csak felesége szeretete tudott enyhíteni. Tudtad, hogy a most mozikba kerülő, korábban rajzfilmként nagy sikert arató Szépség és a szörnyeteg szerelmespárja a valóságban is létezett? Az ő történetük viszont sokkal komorabb és sötétebb volt, mint a mesében. Petrus Gonsalvus az oltár előtt állt, és várta a menyasszonyát, miközben televolt idegességgel és feszültséggel. A 16. században nem volt szokatlan, hogy úgy adtak össze embereket, hogy sem azok, sem a rokonaik az esküvő napjáig nem látták egymást.
Akkoriban igen gyakoriak voltak a különféle családok között létrejövő érdekházasságok. Az eset Teneriffében történt. Petrus Gonsalvus hypertrichosisban szenvedett, aminek következtében az egész testét szőr borította. Szóval Petrus az oltárnál állt, amikor érkezett a gyönyörű menyasszony, és rokonsága, akik elszörnyülködtek azon, ahogy a férfi kinézett. Valóságos szörnyetegnek gondolták, olyannak, akinek egyedül kellett volna meghalnia. A nő halálra rémült arccal figyelte vőlegényét. A mítosz szerint a férfit vadembernek nevezték, aki élve eszi meg a kisbabákat. A történet egy része valós, ugyanis Petrus Gonsalvus 1537-ben született, ezzel a valóban ritka, és förtelmes betegséggel, amelyet nem tudtak meggyógyítani. A rémült feleség végül visszafogta félelmét és hozzáment a szörnyeteghez, idővel pedig beleszeretett. Negyvenöt évig éltek együtt, és termékeny házasságukból 7 gyermek is született, akik szerencsére nem hordozták apjuk betegségét.
A legújabban 2017-es változat Emma Watson főszereplésével:
Egy kedves történet izgalmakkal és sok érzelemmel. Fogjátok a családot és nézzétek meg közösen az egyik filmet.
Kívánok nagyon szép első Karácsony napját!
A mese megkönnyíti a szívet, olyan porhanyóssá teszi, hogy az álom magvai könnyen kicsíráznak benne. – mondta Seherezádé az Ezeregyéjszaka meséiben
Iratkozz fel a hírlevélre! Értesülj elsőként az új információkról.
Ha még szeretnél további leírásokat olvasni: Receptek MiniMALista Pagi’s step by step Pentart Transfertechnik