Repedő rendszerek – Klasszikus repesztőlakk szett
Egy kis nosztalgiázásra hívlak benneteket. Pontosan nem tudom hány éves a klasszikus repesztő rendszer, de nem gyerek az tuti biztos. Egy emlék a kezembe került, majd jöttek a gondolatok, hogy ezt megosztom veletek.
Közvetlen tavasz előtt én mindig hatalmas pakolásba kezdek. Sajnos képtelen vagyok azt a mondást tartani, hogy amit az elmúlt fél évben nem használtam, azt ki kell dobni. Sok mindent még egy-két évet ücsögtettem, és amikor költöztem, akkor még költözött velem. Egy ilyen tárgyra akadtam most. Talán kilenc éves. A költözésnél megsérült, de nem dobtam ki, hogy jó lesz tartónak. Egy tálcáról van szó, amit klasszikus repesztőlakkal díszítettem, a magnóliás korszakomban.
Az elmúlt években még jobban mélyültek, megértek a vegyszeres effektek a tárgyon.
Mostanság sok polisztirol tojást kellett készítenem, így ez a repesztőlakk sem maradhatott ki a kínálatból.
Ráadásul 21 cm-es tojásokat, és még kisebbeket-nagyobbakat is. Polisztirol anyagról és a tippjeimről itt találsz még olvasni valót: link
Nagyobb felületen sokkal jobban mutat ez az effekt. Most egy kicsit nosztalgiázom a régi tárgyaimon, hogy milyen volt ezzel az anyaggal dolgozni és mit tudok elmondani róla.
Már most borítékolhatom, ha nem próbáltad, biztos fogod 🙂
Mindennek megvannak a trükkjei, tudom, hogy ezeket ti is tudjátok, mégis lehet, hogy a kezdő kreatív lányok sok időt spórolnak meg, ha elolvassák a tapasztalataimat.
Fontos, hogy az ecseteink tiszták, jól elmosottak, a tárgyaink por és zsírmentesek legyenek!
Általában az összes kreatív anyag fagyveszélyes ezért ügyeljünk a tárolására.
A Klasszikus kétkomponensű repesztőlakk szettel régi tárgyak megrepedezett lakrétegét lehet imitálni.
A díszített tárgy felületére kenjük az első fázist.
– Csak díszített tárgyra?
- Nem, önállóan is lehet alkalmazni, hogy ezek a repedések legyenek a díszei a tárgyunknak. Egy vászonképem részlete, ahol a repesztőlakk alá nem került minta. A kép leírását itt találod: link
Amikor natúr, kezeletlen felületre szeretnéd felvinni az első fázist félő, hogy ez a felület beissza és nem lesznek repedések. Ilyenkor érdemes egy színtelen, vízbázisú lakkal lekezelni és utána jöhet az első fázis. Ez a dobozon teljesen érthetően jelezve van egyes számmal.
– Mivel vihető fel az első fázis?
- Általában egy átlagos, szintetikus szálú ecsettel. Fontos az anyag mennyisége, ezzel befolyásolod a repedések mélységét. Erre mindig azt mondom, hogy ne legyen kevés, és ne is legyen sok. A kevés anyagnál jelentéktelen repedéseket kapunk, ha kapunk. A ha sokat viszünk fel az első fázisból akkor megfolyik és az igazán nem előnyős. Ki kell tapasztalni. Azt tudom ajánlani, hogy vegyél egy kidobás előtti, pl. vágódeszkát és kísérletezz! Meghálálja, mert rutinosabb leszel és ha valami történik, nem esel pánikba.
Az első fázis egy fehér színű, kövér anyag, amelyet ecsettel felvittünk. Ezt az anyagot SOHA nem lehet szárítani, itt ki KELL várni a természetes száradási időt. Ez kb. egy-másfél óra egy közepes nagyságú tálcánál. Látható, mert a fehérség eltűnik és átlátszóra szárad. Ha fehér alapra dolgozunk ott nem nagyon látszik, de ujjunkkal kontrollálhatjuk, ha nem ragad akkor jöhet a második fázis.
Figyelem! Nagyon fontos, hogy teljesen megszáradjon és eltűnjön az anyag fehérsége.
Tudjátok, a türelem rózsát terem!
A második fázis egy kettessel van jelölve a dobozon és majdnem átlátszó, egy kicsit fehéres és nem annyira sűrű anyag mint az első fázis. Egy kicsit ragadósabb. Ecsettel felviszem és ujjammal jobban eloszlatom ezt az anyagot.
Itt már előkerülhet a hajszárító, én mégsem ajánlom. Az alkotás vágyában elfelejthetjük távolságot betartani és közelebb kerül a hajszárító mint szabadna. Jobb félre tenni. Ez a réteg is meg szárad egy óra alatt.
Ezután már csak az a dolgunk, hogy a repedéseinket antikóló pasztával kiemeljük. Puha ronggyal vagy szivaccsal felvisszük és jól belemasszírozzuk. A fölösleget visszaszedjük tiszta puha ronggyal vagy papírtörlővel.
Mivel is tudod befolyásolni a repedések mintázatát, nagyságát, mélységét?
Mint, minden repesztőlakknál, az ecset vonások irányával, az ecset nagyságával és az anyagok mennyiségével.
Gyakorolni kell!
Vízállóra szárad azaz védőlakkal nem zárod le a munkádat akkor sem történik semmi. Évek alatt még szebb, még gyönyörűbb lesz.
Sok örömed lesz benne!
Még egy tipp!
Ennél a rendszernél a második fázisba más anyagot is bele tehetsz. Különleges tárgyat készíthetsz. Mit értek más anyagon? Homokot, apró kavicsokat, magokat stb. A második fázis színezhető is.
Az egyik munkatáblámat mutatom most, dekor festékeket próbáltam ki, évekkel ezelőtt. A baloldali az egyfázisú repesztő, és jobb oldalon a klasszikus repesztő rendszer, Itt a második fázist színeztem.
Ennél az üvegtálnál a második fázisba homokot kevertem és száradás után árnyaltam. Ez a tányér nem az én ötletem, hanem Sólyom Gabitól kaptam az inspirációt.
A variációk rátok várnak, fedezzétek fel a klasszikus repesztőlakkot!
Elkészült a Te tárgyad is ezzel a tutkó anyaggal? Küld el nekem, hogy megmutathassam itt a blogomon másoknak is! Külön köszönöm, ha leírod a véleményedet és a tapasztalatodat.
Kellemes alkotást kívánok mindenkinek!
Szeretnél azonnal értesülni az új információkról? Iratkozz fel a hírlevélre! Követhetsz a következő oldalakon Facebook, az Instagramm, a Twitter, a Google+ és a Pinterest. Megtalálsz a Wixen, galériámat itt találod link. Ha még szeretnél további leírásokat olvasni: 1. MiniMALista DIY 2. Pagi’s step by step 3. Pentart 4. Transfertechnik
Van olyan alkotásod, amelyet szívesen megmutatnál? Kérlek küld el, vagy Facebookon van egy csoportom ott is megoszthatod. Várlak szeretettel: PaGi és a kreatív lányok
Nagyon sokan jelezték, hogy nem találnak, nem látnak a Facebook-on.
Ha szeretnéd látni az összes bejegyzésemet, az újdonságaimat,
akkor jelöld be, hogy kapjál értesítést minden posztomról.
Mutatom, a beállítást. Egy perc az egész. KATT IDE
Köszönöm, hogy itt voltál velem!
Üdvözlettel: PaGI