Szívek szabója – Gondolatok Valentin napra
Valentin nap, amely a legtöbb érzelmeket kelt mindenkiben és sajnos negatív érzelmeket is. Többszörösen vitatott az eredete, hogy honnan származik. Egy érdekes cikk pedig arról ír, hogy a Bálint nap magyar ünnep.
Az elmúlt években nagyon sok kreatív tanácsot adtam és készítettem lépésről-lépésre leírásokat. Most egy verset hoztam.
Olyan gondolatokkal amiket minden nap kellene alkalmazni, tudni és sorolhatnám.
Mi történt?
Azt látom, hogy ez az ünnep nagyon sok emberben rossz érzéseket kelt, de nem sorolnám mások gondolatait. Viszont szeretném leírni a saját gondolataimat.
Ez egy ünnep, amit megtartasz vagy sem, csak rajtad múlik. Teljesen mindegy hogy honnan ered, ha neked tetszik a Valentin nap, vagy a Bálint nap. Igen, ilyenkor a virágboltok kitesznek még jobban magukért, mert ez a munkájuk, ahogy karácsonykor és más ünnepeken is. Most és más ünnepnél is az érzés a fontos, amit kifejezhetsz egy SMS-el, egy virággal, vagy egy általad készített alkotással, és természetesen egy hatalmas öleleléssel. Ha ez belülről jön és élvezed akkor tedd meg.
Persze az is érthető, hogy sokan nem “Valentin naposak”, ettől kerek a világ és ezért nem unalmas, mert nem vagyunk egyformák.
Tiszteld a másik véleményét!
A vers csodálatos, nem tudom hányszor olvastam már el, és mindig könnyes lett a szemem.
Egy vers AZ ÉV MINDEN NAPJÁRA!
Aranyosi Ervin:
A szívek szabója
Élt egy szabómester, szíveket foltozott.
Hozzá a sok ember, sok-sok munkát hozott.
Mert a szép szívüket sok sérelem érte,
s bár a szabó bérét vastagon megkérte,
ki sem látszott sajnos, a temérdek munkából,
s a szabóműhelytől egy nap sem volt távol.
Nagyon unta pedig e monoton munkát.
Mindig csak ugyanaz! Hidd el, te is unnád!
Kíváncsi lett tehát, a szívet mi bántja,
mi okozza vesztét, mért romlik el pántja?
Hová lesz belőle a sok tiszta érzés,
mért ül ki színére megszakadás, vérzés.
Miért változik meg mesés dobbanása,
s amikor kiürül, a csend koppanása
mért okoz fájdalmat, úgy hogy belé szakad,
ez a sok fájdalom, vajon miből fakad?
Egy napon úgy döntött, utána jár végre,
miért fáj a sok szív, miért hullik vére.
Letette a munkát, bezárta a boltot,
s indult, hogy megnézze, a szív mért nem boldog.
Álruhában járta végig a világot,
feljegyezte sorban, amit útján látott.
Sok magányos szívvel hozta össze sorsa,
amiből hiányzott a szeretetmorzsa.
A hit, a bizalom elfogyott belőlük,
szeretetlenséget láthatott csak tőlük.
Haraggal és dühvel, méreggel bélelték,
nem csoda, párjukat sehogyan sem lelték.
Irigység és önzés, félsz uralta őket,
látott férfiakat, hitet vesztett nőket,
a szívük mélyéről, a szeretet hiányzott,
szomorúság, bánat mételye virágzott.
Mind a pénzt hajszolta, s jónak lenni féltek,
bezárták szívüket, s mind maguknak éltek.
Kedves ölelésben sohasem volt részük,
elromlott motorjuk, legfontosabb részük.
És a szabó tudta, szükségük van másra,
nem csak szívcserére, vagy kijavításra:
a sok embert inkább tanítani kéne,
a szeretet tudása mindükre ráférne.
Nem aludt éjszaka, s mit hozott a reggel?
Körülvette magát sok-sok kisgyerekkel.
Árva kis lelkeket fogadott magához,
és ekképpen kezdett újra a dolgához.
Minden megfoltozott szívhez járt egy gyermek,
aki akkor boldog, ha reá figyelnek.
Hitte hogy a jó szív csak azon fog múlni,
képes-e gazdája a gyermektől tanulni.
Mert a kisgyerekek tiszta szívvel élnek,
szeretetet adnak, ölelést cserélnek,
mosollyal, hálával gyógyítják a szívet,
tőlük lesz boldogabb, nyíltabb a tekintet.
És Ők nem csak adnak, szeretetet várnak!
Otthonban, és szívben meleget csinálnak.
Örömmel lelkedet szép fehérre festik,
s meggyógyul a szíved, ha figyelsz rá estig.
Mert, ha az emberek megtanulnak adni,
és begyógyult szívük képes befogadni,
mikor egész évben van öröm-ajándék,
s nem csak karácsonykor ébred fel a szándék,
akkor szív-szabóra soha nem lesz szükség,
szeretettel telve a szép szívek büszkék.
Végre, a jósággal telik meg világunk,
mikor egész évben csupa jót kívánunk!
Iratkozz fel a hírlevélre! Értesülj elsőként az új információkról.
Ha még szeretnél további leírásokat olvasni: MiniMALista DIY Pagi’s step by step Pentart Transfertechnik